Omnis omnia docendis (Comenius)

Hálózatépítés

Hálózat az egész világ –mondhatjuk Shakespeare után, szabadon. Nem élhetünk friss információ nélkül, a világfalu friss híreit –immáron képpel, hanggal és élő közvetítésekkel a nap minden percében megkaphatjuk a világhálóról, az Internetről.

Egy-két éve alakult ki a Small Office Home Office (SOHO) árukategória fogalma, ami a kisvállalkozások irodák és az emberi otthonok igényeit igyekszik kielégíteni mind a szükséges hardver-, mind pedig a szoftvereszközök előállításával és forgalomba hozatalával.

A hálózati hardvereszközök gyártását néhány nagyhírű és ismert világcég végzi. pl. a Cisco, a 3Com, a DEC, a Lucent Technologies, az SMC, a NOKIA. Vannak más ismert cégek is, mint pl. a Katron Technologies, vagy a Tornado.

A hálózati operációs rendszerek nagy vetélkedésében a nagyobb hagyományokkal rendelkező Novell mellett igyekszik minél nagyobb piacot szerezni elsősorban az irodai alkalmazások területén a Microsoft. Mellettük magabiztosan fejlődnek a UNIX rendszerek, közülük is a Linux örvend rohamosan növekvő népszerűségnek. Amit egy pár évvel ezelőtt nem hittünk volna, a nagy gyártó cégek most a Linux kompatibilitással dicsekszenek, azzal, hogy a termékeik használhatók ez operációs rendszer alatt is.

Divatba jöttek a heterogén hálózatok. Gyakran nem csak egy hálózati operációs rendszert alkalmaznak a hálózatokban, hanem többet. Egy irodai hálózat részére alkalmas az NT operációs rendszer, míg a kommunikációra a UNIX rendszerek felelnek meg.

A hálózatok építésének a célja az erőforrások megosztása. Viszonylag egyszerűen építhető egy néhány gépből álló irodai hálózat, ami lehetővé teheti, hogy egy kiszolgáló számítógép –a szerver biztosítsa ugyanazoknak a fájloknak, ill. adatoknak a használatát valamennyi munkaállomás –kliens számára. Az ezredfordulón követelményként jelentkezik az irodai és intézményi hálózatok nyitottsága, azaz kívülről való elérhetősége, másfelől a világháló elérése a kliensek részére, ezzel együtt a biztonság megteremtése, az illetéktelenek távoltartása.

Manapság már minden „valamirevaló” cégnek van weblapja és alkalmazottai elektronikus levelezéssel sokkal gyorsabban intézhetik az ügyeiket, mint telefonálgatással és faxolással! Óriási ütemben növekszik az e-business, az elektronikus kereskedelem.

A hálózatépítés lépései:

 

·        A hálózati kártya beépítése.

·        A hálózati kártya beállítása.

·        A kábelezés.

·        A hálózati elemek beépítése és installálása.

·        A szerver(ek) és a kliensek installálása.

 

A hálózati kártya beépítése

Mindenekelőtt be kell építeni a számítógépünkbe egy hálózati kártyát. A hálózati kártyák csoportosíthatók

1.       A kártya áramköre szerint

2.       A csatlakozó sínrendszer szerint.

3.       A kábelcsatlakozók szerint.

4.        Az alkalmazott hálózati topológia szerint.

·         A hálózati kártyák áramkörük szerint ArcNet ,Ethernet és Token Ring felépítésűek lehetnek. Ezek fantázianevek.

·         A csatlakozó sínrendszer szerint PCI, vagy ISA sínre illeszkednek.

·         A kábelcsatlakozó lehet UTP/STP , BNC, AUI, ill. optikai (ST vagy SC). Vannak olyan kártyák, amiken kettő vagy akár háromféle kábelcsatlakozó is van. Ezeket combo kártyáknak nevezik.

·         A már elavultnak mondható ArcNet hálózati kártyák többnyire a csillag topológiához készültek. Gyártottak azonban ilyen kártyákat sín topológiához is. Az Ethernet kártyákkal. koaxiális kábel segítségével sín topológia, UTP kábel esetén csillag topológia építhető ki. A Magyarországon alig használt gyűrű topológiájú Token Ring hálózat kiépítéséhez külön gyártanak alkalmas kártyákat.

A képen egy PCI sínes, UTP kábel-csatlakozóval ellátott hálózati kártya látható. A felerősítő fémszögleten általában kivezetnek 1-3 LED-et, ami a kártya működését –vagy meghibásodását, ill. a hálózat működőképességét jelezheti.

Ezen a képen két combo kártyát láthatunk, amik ISA buszra készültek. Figyeljük meg az üres IC-foglalatot, amibe boot EPROM-ot tehetünk, merevlemezes háttértároló nélküli munkaállomások kiépítéséhez.

 Ezek a kártyák alkalmasak a Plug and Play típusú (jumperless) installálásra, azaz pl. a Windows 95 felismeri a kártya típusát és kiolvassa a hardverbeállításokat.

Régebben a hálózati kártyákon –és más hardvereszközökön is jumperek tucatjai szolgáltak a kártyák működési jellemzőinek a beállítására. Láthatók a LED indikátorok, amik a kábel-összeköttetés meglétét, ill. az adatok áramlását mutatják. A hardverhez mellékelnek diagnosztikai és beállító szoftvert is.

A PCI sínes kártyák megfelelnek a 100Base-FX szabványnak. Alkalmasak a 100 Mbps adatátviteli sebességre, full duplex üzemmód esetén pedig a 200 Mbps-re! A bal oldali kártya ST, a jobb oldali SC típusú optikai kábel-csatlakozóval van szerelve.

A hálózati kártya beállítása

Mindenekelőtt ismernünk kell a kártya gyártóját és a gyártmány típusjelzését. Rendszerint kapunk hozzá egy kis füzetet, de legalább egy papírlapot, amin a legfontosabb adatok többnyire helyesen (!) vannak feltüntetve. A hálózati kártyához kapott diagnosztikai szoftver segítségével megállapítjuk, hogy a gyártó cég milyen

·         megszakításra, milyen

·         működési módra (Pl.: ISA PnP) és milyen

·         kábel-csatlakozóhoz, milyen

·         I/O címre állította kártyát.

Tudnunk kell, hogy engedélyezve van-e a boot EPROM használata (enabled vagy disabled) és hogy a számítógépünk operatív tárának melyik tartományát használhatja a kártyánk. (Pl.: factory default: C8000h)

A kliens szoftver működtetéséhez szükségünk lesz az alkalmazott hálózati operációs rendszerhez való meghajtó-programra. Általában a NetWare, ODI, NDIS, TCP/IP, PC-NFS, Windows for Workgroups, Windows 9xx, Windows NT-hez találunk támogatást.

 

 

A kábelezés

A kábelhálózat kiépítése szabályosan kábelcsatornák és fali csatlakozó aljzatok, valamint összekötő, patch kábelek alkalmazásával történhet. A kábel sín topológia esetén az RG58U típusú koaxiális kábel lehet. Az ehhez alkalmazott ún. BNC csatlakozók fémből készülnek.

Csillag topológia esetén Category 5 típusú fali és patch UTP kábelt használunk, aminek a teljes hossza maximum 100 m lehet. A kábelhez való csatlakozók RJ45 típusjelzésűek és többféle fali kivitelben is készülnek. Az STP kábelhez árnyékolt RJ45 csatlakozók kaphatók. (Az árnyékolás a zavarszűrést szolgálja, ezért a kábelt burkoló fémszalagot össze kell kötni a csatlakozó fémburkolatával, ami az aljzaton keresztül biztosítja, hogy a zavaró jelek a földpontra jussanak.)

A kábelhálózat korlátai

Az IEEE 802.3 szabvány szerint a kábelek hossza és az egy hálózati szegmensen lévő csomópontok, node-ok száma kötött!

Egy vékony koaxiális kábeles Ethernet szegmens hossza 185 m lehet. Ez kerekítve 200 m, ezért a vékony kábeles Ethernet hálózat jelölése 10Base2. Ez tehát mutatja a szegmens lehetséges hosszát és a maximális adatátviteli sebességet, ami 10 Mbps. A szegmensen maximum 30 csomópont, azaz számítógép és más hálózati eszköz lehet.

A 10BaseT és a 100BaseT (Fast Ethernet) jelölésű hálózatokat a sokkal megbízhatóbb UTP kábellel (Unshielded Twisted Pair) építjük. A nyolc eres Category 5 ill. Category 6 típusú (mechanikailag szilárdabb) kábel megfelelő bekötésével és az arra alkalmas hálózati eszközök alkalmazásával a 100 Mbps adatátviteli sebesség is elérhető.

A hálózati elemek.

Az ábrán egy kis, pl. irodai hálózat látható. A hálózat csillag topológiájú, két szervert, hat munkaállomást, egy hub-ot (aktív csillagponti elosztó) és egy Cisco 1601 típusú routert, hálózati útvonalválasztót tartalmaz.

A hálózat nyílt, van kijárata egy nagyterületű hálózat, WAN (Wide Area Network) felé, ami az Internet. Tanulságos, hogy rendelkezik egy tartalék WAN összeköttetéssel is! Ez is mutatja a világhálón való jelenlét fontosságát.

A hub a hálózat központi eleme. Maga a szó eredetileg a szekér kerekének az agyát jeleni –amiből a küllők elágaznak.

Rendszerint nyolc vagy 8+1 csatlakozási lehetőséggel, port-tal rendelkeznek. A portok RJ45 típusú csatlakozó aljzatok, a plusz egy port általában egy BNC csatlakozó, amire „fel lehet fűzni” egy 10Base2 típusú hálózati szegmenset.

A hubok a portra érkező jelcsomagokat válogatás nélkül továbbadják az összes többi portnak, így a kábeleken minden hálózati csomóponthoz –többnyire a számítógépekhez megérkeznek azok a jelcsomagok is amire az adott gépnek nincs szüksége. Ha jobban ki akarjuk használni a rendelkezésünkre álló sávszélességet, akkor el kell érni, hogy egy-egy jelcsomag csak abba az irányba haladjon amerre a jelcsomagban megcímzett gépet, megtalálja.

Gyakran nyolcnál több portra is szükség van. Ilyenkor ügyelni kell arra, hogy a hubok összekötését az erre a célra kialakított portokon végezzük.

Ha egy 10Base2 típusú hálózat kiépítése eléri valamelyik határértéket, akkor újabb szegmens(ek)et kell kialakítani. Erre a célra szolgál a repeater, ami az egyik szegmensből a másikba továbbítja a jelcsomagokat. Ennél jobb megoldás a bridge, ami a „saját” szegmensébe címzett csomagokat nem továbbítja a másik szegmensbe.

Lehetőség van nagyobb portszámú aktív csillagponti elosztó beszerzésére is. Hub helyett alkalmazhatunk switchet is. Ez fogja végezni a jelcsomagok irányítását.

 

Hálózatunknak a külvilággal való összeköttetését az útvonalválasztó, a router biztosítja. Ez esetünkben Cisco 1601 típusú.

Ezt a gyártmánycsaládot (1601-1605) a Cisco cég a kis hálózatok számára fejlesztette ki. Egy fixen beépített LAN és egy távközlési, csatlakozó felülettel vannak felszerelve.

A LAN interface egy RJ45 csatlakozó aljzaton, vagy egy AUI csatlakozón (Attachment Unit Interface) keresztül érhető el. A WAN interface maximális sávszélessége 2 Mbps. Ez csatlakozik a külvilág felé pl. soros szinkron (X.21) üzemmódban egy DB25 típusú csatlakozón keresztül. ISDN vonal esetén a Cisco 1603 típusú routerre van szükségünk.

A router működését számos LED jelzi. Így a tápfeszültség meglétét, a router üzemkész állapotát, a lokális hálózati forgalmat, a távközlési szolgáltatás folyamatosságát, és a kifelé menő kommunikációs port aktivitását ellenőrizhetjük.

Ezeknek a routereknek a működtető operációs rendszere a Cisco IOS (Internetworking Operating System). A routerek konfigurálhatók az üzemeltetési helyen, vagy akár egy távoli hálózati központból, tehát menedzselhetők az SNMP (Simple Network Management Protocol) segítségével.

A hálózati eszközök többsége úgy is készülhet, hogy menedzselhető legyen. Ezek az eszközök drágábbak, azonban a folyamatos üzemű hálózatok esetén a beruházás rövid idő alatt megtérülhet.

A routerről a helyi hálózat felé, a hub-hoz egy RJ45 csatlakozóról, UTP kábellel lehet csatlakozni. Az „élő” összeköttetést a LINK felratú LED jelzi.

A router DCE (Data Communication Equipment) kimenetéhez csatlakozik a modem.

A modemen keresztül állandó összeköttetésünk van a távközlési szolgáltató vállalattal. Egy kis- vagy közepes vállalkozás, iskola részére elegendő lehet egy bérelt vonalas (Leased Line) 64 kbps sávszélességű hálózati hozzáférés.

Erre a célra nagy választékban állnak rendelkezésre a hálózati hardvergyártó cégek termékei. Válasszunk pl. egy UDS V.3229 típusú modemet, ami 57600 bps sávszélességet biztosít.

A modem működését figyelemmel lehet kísérni a LED indikátorok és az LCD kijelző segítségével. Jelzést kapunk, pl. arról, ha a távközlési szolgáltatóval megszakad az összeköttetés.

A modem hátoldalán található a vonal csatlakozója (Telset Leased Line) és a DTE feliratú csatlakozó (Data Terminal Equipment), ahová a routert kell csatlakoztatni.

A szerverek és a kliensek installálása

Legyen a példahálózatunkban működő szerverek közül az egyik egy Web-, FTP- és mail-szerver. Erre a célra a legmegfelelőbb egy Linux installálása.

A belső hálózati –irodai-feladatokra a legkönnyebben használható egy NT szerver. Megfelelő lehet egy NetWare 4.11, vagy 4.2, esetleg 5.0 verziójú operációs rendszer is.

A megfelelő hálózati operációs rendszer kiválasztása az árától is függ. Egy több száz felhasználós NetWare szerver ára több millió forint is lehet!

A Microsoft terméket elsősorban irodai hálózatok céljára fejlesztették. Windows 9x kliensekkel nagyon kényelmes a használata, egyben print-szerverként és munkaállomásként is használható.

Az NT elsődleges protokollja a TCP/IP, emellett más protokollokat (NetBEUI, IPX/SPX, AppleTalk, NFS) is használ a többi hálózati operációs rendszerrel való együttműködés érdekében.

Az NT szerver ugyanarról a gépről menedzselhető

A Novell Netware viszonylagos népszerűsége Magyarországon a korábbi elterjedtségének, egyeduralkodó voltának köszönhető. 1995 előtt a NetWare többször is elnyerte a legjobb hálózati operációs rendszernek járó díjat. A Novell cég még mindig próbálkozik újításokkal, mint pl. az NDS címtárszolgáltatás.

A NetWare által használt elsődleges protokoll az IPX (Internetwork Packet Exchange). az újabb verziók már tudják használni a TCP/IP-t is. A szerver dedikált, csak egy másik gépről menedzselhető.

 

A Microsoft NT 4.0 installálása

A telepítéshez először elő kell készítenünk három floppy lemezt:

1.      Setup Boot Disk

2.      Setup Disk 2

3.      Setup Disk 3

·        A szervernek szánt, legalább 32 MB RAM-mal, 2-3 GB HDD-vel és CD-ROM meghajtóval felszerelt gépre először telepítsünk pl. egy DOS 6.22 operációs rendszert és inditsuk azt el, majd helyezzük be a Windows NT 4.0 operációs rendszert tartalmazó CD-t.

·        A CD-ROM i386 nevű könyvtárából indítsuk el a WINNT.EXE programot  /ox paraméterekkel. Ezzel elindul a telepítő lemezek készítése.

·        Tegyük be a Setup Boot Disk-et az A: meghajtóba és kapcsoljuk be a gépet! Ezzel megkezdtük az operációs rendszer telepítését. Miután a telepítő program bekérte mindhárom lemezt, felszólít bennünket

·        Read Windows NT Licence Agreement! Egyetértésünket az F8 billentyű leütésével fejezhetjük ki.

·        Ezután a telepítő program megvizsgálja a hardvert és kiír egy listát a talált eszközökről. Amennyiben igaz, hogy …the above list matches my computer, azaz a lista megegyezik a számítógép egységeivel, fogadjuk azt el.

·        Válasszuk ki a megfelelő fájlrendszert, pl. az NTFS-t. Ilyenkor a már nem kívánatos partíciókat törölhetjük.

·        A következő lépés a háttértároló felületének szigorú ellenőrzése lehet, de ezt idő hiányában elutasíthatjuk.

·        Elkezdődik a fájlok telepítése a HDD-re.

·        A gép újraindítása.

·        A telepítő felajánlja egy üzenetközvetítő (Messaging System) rendszer, hálózati csatlakozások (Networking) és az IIS (Internet Information Server) felrakását.

·        Network Adapter Card Setup –azaz a hálózati kártya beállítása (I/O, IRQ, 10BaseT).

·        A szerver adatainak beírása:

1.      Üzemeltető: HUNLAND

2.      Szervernév: Jobarat

3.      Domain név megadása: SZOFTUZEM

4.      Jelszó: **********

5.      PDC (Primary Domain Controller) működési mód kiválasztása

·        A javítólemez (Emergency Repair Disk) elkészítése

·        Újraindítás

Az installálás befejezése után kezdődhet a részletesebb konfigurálás, ill. az adminisztrátori tevékenység;a felhasználók, és felhasználói accountok, megosztott könyvtárak létrehozása, hálózati nyomtató telepítése és megosztása, stb.

A grafikus felhasználói felület és a segédprogramok nagyon hasonlítanak a Windows 9x –ben megszokottakra, így az első lépéseket nagyobb nehézség nélkül megtehetjük.

Az NT szerver üzemben tartása és a menedzselés olyan sokrétű és szerteágazó feladat, hogy annak leírása messze meghaladja a jegyzetünk kereteit. Az irodalomjegyzékben ajánlunk néhány munkát azoknak, akik mélyebben meg akarják ismerni ezt az operációs rendszert.

A Microsoft a 4.0 verzió után eredetileg már ki akarta adni az 5.0 verziót –és úgy gondolták hogy a Windows 98 lesz az utolsó a 9x sorozatban. Ezzel ellentétben most az NT új verzióját Windows 2000 néven várják és majd annak piacra dobása után szeretnének egy kisebb igényeknek megfelelő, olcsóbb terméket is kiadni.

Elkészült egy GNU szoftver, a Samba, amely megvalósítja a legkülönbözőbb UNIX-okra (összesen közel 40 operációs rendszerre!) az SMB protokollt, amivel az NT oldja meg a hálózati kommunikációt. Ezzel pl. egy Windows 95 ügyfél géppel el lehet érni a UNIX/Linux szervereket is.

A NetWare 4.11 hálózati operációs rendszer installálása

A szervernek kijelölt gépen hozzunk létre egy 50 MB nagyságú DOS partíciót és telepítsük fel a CD-ROM működtetéséhez szükséges fájlokat. Helyezzük be a NetWare operációs rendszert tartalmazó CD-ROM-ot a meghajtóba. Kövessük az alábbi lépéseket!

Start INSTALL.BAT

A CD-ROM-on indítsuk el a batch-fájlt!

Select language

Válasszuk ki a nyelvet!

Select the type of installation desired

Válasszuk a NetWare opciót!

Choose the product you want to install

Single machine running 4.11 Egyedüli szerver inst

Select the type of installation you are performing

Simple installation. Egyszerű telepítés

Specify the server name

Adjuk meg a szerver nevét!

Copying server boot files to the DOS partition

Az op.rendszert betöltő fájlok másolása folyik.

Choose the server drivers (CD-ROM)

Válasszuk ki milyen médiáról telepítünk!

Continue installation

Elindul a NetWare partíció telepítése.

Existing directory trees/Create new tree

Meglévő NDS fák/Új fa létrehozása

Password

Ha a meglévő NDS-hez csatlakozunk jelszó kell!

Time zone

Időzóna megadása.

Organization name

A szervezet neve.

Admin password

A rendszergazda jelszava (új NDS fa esetén).

Other installation options

Más telepítési lehetőségek.

Other installation actions/Continue installation

Folytatjuk az installálást.

The server installation of NetWare 4.11 is complete

Befejeződött a NetWare operációs rendszer telepítése.

Az installálás befejezése után a C:\NWSERVER könyvtárból a SERVER.EXE program indítja a hálózati operációs rendszert.

DOS kliens installálása

A CD-ROM-ról és a már telepített szerverről is létrehozhatók installáló floppy lemezek. Kényelmesebb azonban ezt is CD-ROMról végezni!

·         Indítsuk el a telepítést!

·         Válasszuk ki a lehetőségek közül a Client installation opciót!

·         Válasszuk ki a NetWare DOS/Windows Client (VLM) lehetőséget

·         Adjuk meg a a telepítő programnak a cél-könyvtárat!

·         Engedélyezzük a munkaállomás rendszerindító fájljainak kiegészítését!

·         Ha szükséges engedélyezzük a Windows támogatás telepítését is!

·         Válasszuk ki a hálózati kártya meghajtóját.

·         Indítsuk újra a gépet!

Ezzel a módszerrel a DOS kliens a C: meghajtó NWCLIENT könyvtárba telepíti a szükséges fájlokat és ott létrehoz egy STARTNET.BAT fájlt. Létrejön egy különleges fontosságú NET.CFG nevű fájl is, ami tartalmazza a szerver, ill. a hálózat eléréséhez szükséges paramétereket.

A nyílt rendszerek működési modellje (ISO OSI) szerint a STARTNET:BAT a szükséges rétegekkel való összeköttetés létrehozása érdekében a következő sorrendben indítja a programokat:

·         LSL.COM

·         NE2000.COM

·         IPXODI.COM

·         VLM.EXE

Ha ezek hiba nélkül lefutottak, akkor a You are attached to server ORIENT üzenetet kapjuk és az F: -tal átléphetünk a szervert jelentő első logikai meghajtóra. Megadjuk a felhasználói nevünket és a jelszavunkat. Ezután használhatjuk a számunkra engedélyezett könyvtárakat, ill. fájlokat.

Felhasznált irodalom:

Bodo Bauer et al:SuSE Linux 6.1 Installation Configuration and First Steps 14th Edition 1999.

Bartók Nagy János, Laufer Judit:UNIX felhasználói ismeretek Openinfo könyvek Budapest

Olaf Kirch:LINUX hálózati adminisztrátorok kézikönyve Kossuth Könyvkiadó Budapest 1998

Matt Welsh et al: The Linux Bible Yggdrasil Computing Inc. San Jose 1994

Allen W. Wyatt Az Internet alapjai Kossuth Könyvkiadó Budapest 1996

Babócsy László, Füzessy Tamás:Windows NT 4.0 hálózatok NeTeN Bt Budapest 1996

A jegyzetet készítette: Bató András

Salgótarján, 1999. június-július